A hegyek között nem történt semmi. A hegyek között csak az őszi erdő volt, a szürke ég és a metsző szél, ami néha nagyot lökött a buszon. Neil vezetett. a kabinajtót kitámasztotta, hogy tudjon beszélni az eredetileg a biztonsági őrnek fenntartott ülésen terpeszkedő Zeddel. A kanyargós úton Neil fütyörészett. Zed néha rámutatott egy egy elsuhanó szarvasra. Egy alkalommal elhaladtak egy lerobbant és elhagyott autó mellett is. Az ég szürkéje nyomasztó homályba vonta a tájat, de ez semmit nem rontott Neil jókedvén. Zed ha ismerte a dalt vele fütyülte. aztán a beálló csendbe belekérdezett.
-Fel fog ébredni?
-Persze.
-Töretlen derülés, mi?
-Nem. Azt hiszem most is magánál van... valahogy. Érted.
-Nem.
Neil kipillantott Zedre.
-Valahogy elárult rólatok dolgokat. Érted. Mintha ti lettünk volna kicsit.
Neil újra ránézett. a busz lassan fordult a hegy ívével. aztán csak annyit dörmögött, hogy előfordul. Zed inkább érezte a választ mintsem hallotta. Ismerte Neilt elég rég, hogy ismerje a szavajárását vagy a gesztusait.
-Elmondhattad volna. Jobb lett volna.
-Mindannyian csinálunk szar dolgokat. az, hogy az az emberölés vagy a megcsalás vagy szimpla lustaság csak attól függ, hogy hol születtünk vagy hol élünk. Ha Bronxban születtem volna valószínűleg az első ejakulációmat megelőzte volna az első rablásom, de lehet, hogy az első gyilkosságom is.
-De Szergej más, Neil. Te is tudod, hogy ő élvezte.
Neil szomorúan fürkészte az utat.
-Igen, tudom. És nem, nem más.
-Beszélned kell a lányokkal erről, különben nem fogunk tudni együtt lakni.
-Nem beszélek velük. Az ő dolguk, hogy hol húzzák meg a határokat.
Hosszan hallgattak, aztán Neil sóhajtott egyet.
-Nincs jogom megítélni az ő helyzetét. lehet, hogy én is így jártam volna, ha abban a helyzetben lettem volna.
-De te is látod a halált, nem?
-Látom, persze. és igen, a halálkor felszabaduló energiák szépek. Igazán szépek. És igen, valami hasonlót látok én is, mint ő, de nem azt. Amit ő lát az az övé, és Zed hidd el, de komolyan hidd el, hogy semmi a világon nincs véletlenül.
-Oké. Kérdezhetek még?
Neil rámosolyodott azzal a szomorú kutyamosollyal, amivel úgy általában a világ fele fordul.
-Mondd.
-Mi lett a gyerekeiddel?
-Egyetemre mentek. Az egyik Londonban a másik azt hiszem Tokyoban, de ebben nem vagyok biztos. Mikor Zei elvitte őket... szóval azóta nem beszéltem velük.
-Nem vagy valami jó apa.
-Nem. - kis szünet után a kelleténél talán valamivel hangosabban folytatta. - De szeretnék jobb lenni. Tudod Zed, Szergejjel azért nem basztatjuk egymást a múlttal, mert mind a ketten szinte mindent másképp csinálnánk ma már.
-Én nem.
-Te nem, te semmit nem. - nevetett Neil. - Szeretem is ezt benned. - Fehér fogai elővillantak a lassan rájuk sötétedő erdőben.
-Csak akartam mondani... őő. szóval én nem akarok ezzel foglalkozni. Érted. Tök hálás vagyok, hogy megtanítottál erre a csomó dologra, érted. Szóval nekem ez oké.
-Oké. -Neil elégedetten bólintott, aztán ott folytatta fütyülést, ahol abbahagyta.
"szomorú kutyamosollyal, amivel úgy általában a világ fele fordul" - Neil annyira élő lett, a csúnya, hosszú ember, akinek nagy lelke van :) Egészen kivételes figura, remélem, Zei majd még magához tér, hogy boldogok legyenek kicsit a nagy csapások előtt.
VálaszTörlésAz optimista frakció, az örökké vidám Zed meg ezúttal sem hazudtolja meg magát: "nekem oké". :)
"Te nem, te semmit nem. - nevetett Neil. - Szeretem is ezt benned."
VálaszTörlésezt imádom :D
Zei fel fog ébredni. annyit csesztetjük szegényt h biztosan fel fog, csak már hagyjuk végre egy kicsit békén, ne babázgassunk vele ;)
igazából mint játékos, kedvelem Szergejt. :) valószínűleg sokkal rosszabbul lennék mint Liza, félnék Szergejtől, stb. de Liz kemény csaj, és nem fél, de az indulatai is erősebbek. meg össze is van zavarodva. a bunkerbeli tanulóidő alatt tetszett neki Szergej (asszem ezt tán írtam is) és remélem sikerülni fog neki újra megkedvelnie :)
"A hegyek között nem történt semmi. A hegyek között csak az őszi erdő volt, a szürke ég és a metsző szél, ami néha nagyot lökött a buszon."
VálaszTörlés"Mindannyian csinálunk szar dolgokat. az, hogy az az emberölés vagy a megcsalás vagy szimpla lustaság csak attól függ, hogy hol születtünk vagy hol élünk."
"Amit ő lát az az övé, és Zed hidd el, de komolyan hidd el, hogy semmi a világon nincs véletlenül."
(amúgy beidézhetném az egész bejegyzést is :). Nagyon meghitt, szeretetteli, szeretetteljes és otthonos. Apokalipszis közben, érted. Erre is csak a mi mesélőnk képes :))
Szeretem Neilt, na... Mondtam valami újat ezzel? :D Néha magam sem tudom mit írok. De ilyenkor például csak valami morzsából nő ki egy-egy ilyen. Köszönöm szépen a dicséretet, ezek felszálló áramlatai indítják el bennem a következő posztokat. :)
VálaszTörlés