Régi ismerősök

-Minek jöttél ide? -Keisha hosszan bámult rá az ajtónyílásból.
-Csak látni akartam mire vitted.
-Gyere be. - Elfordult és átsietett a tágas nappalin, egészen a tetőterasz ajtajáig.
-Köszönöm. -csukta be maga mögött az ajtót.
-Leellenőrzöl, megfigyelsz engem is?
-Persze. Elvégre ez a dolgom. - leült a széles kanapéra. Cigarettát húzott elő, ami ahogy a szájához emelte már parázslott is.
-Lassan ideje lesz összekapnod magad. Az ellenőrizgetés bónusz feladat. A saját munkádat pedig mintha hanyagolnád. - Keisha hirtelen fordult vissza a férfi felé. - A te ellenőröd elégedett?
-Ugyan Keisha... Rendelj inkább. Éhes vagyok.
-Menj inkább a templomodba. Ne rajtam élősködj. - Leült az íróasztal mögé és szivart vett elő. Lassan gyújtotta meg. Úgy méregette a férfit mintha akarna tőle valamit. Kifújta a füstöt és lehunyta a szemét. A férfi törte meg a csendet, miközben elnyomta a cigarettáját.
-Mikor mész hozzá?
-Még nem elég erős.
-Hm.
-Ne örülj, te sem vagy az.
-Nekem ugyan nem kellesz, ribanc. - búgta. Megnyalta a szája sarkát és előredőlt. A nyelve kicsapott a szájából mint egy gyíké, és a hökkenve felpattanó Keisha szájából kikapta vele a szivart. A következő pillanatban ugyanolyan nyugodtan ült, keresztbe tett lábakkal, mint előtte.
-Akkor ülj most szépen vissza és figyelj.
A nő lassan visszacsúszott a helyére.
-Ha még egy ilyen hibát vétetek jelentést fogok küldeni rólatok. Nem azért kaptál ekkora szabadságot, hogy elbújj valami manzárd lakásba, ondótól csepegő ájult faszok közé. hanem hogy pontosan és a tőled telhető legnagyobb odaadással hajtsd végre. Világos?
Keisha lassan bólintott.
-Mindegy minek születtél. Nem érdekel mi voltál előtte és az sem érdekel hogy mit hittél. Most az övé vagy. Teszed amit akar.
-Ha ez így van, akkor most azonnal takarodj innen.
-Nem. - csóvált mosolyogva a férfi. - Most ér ide.
Keisha egy pillanatra lehunyta a szemét.
-Talpnyaló korcs vagy te is. - sziszegte Keisha és felállt az asztaltól.
-Nem ellenkezel. Azt teszed amit mond. Világos?
-Miért jöttél ide?
-Hogy figyelmeztesselek.
-Mi van?
A férfi elnyomta a szivar végét és felállt. Ott álltak pár lépésre egymástól és merőn nézték egymást.
-Test?
-Igen.
A csend elmélyült. Az árnyékok megnyúltak. a szoba sarkai eltűntek a horizonton. A falak visszatértek, de már nem volt rajtuk tapéta. A kanapé helyén koszos matrac támaszkodott a falnak. Az íróasztal helyén papírdobozok voltak. Keisha és az ellenőr ugyanott álltak.
-Sosem szólt hozzám még.
-Még megteheti.
-Most mennem kell.
-Elvihetlek?
-Tudod vannak módszereim, amiket csak azért fejlesztettem ki, hogy egyszer majd kipróbálhassam rajtad.
-Tudom. Én tanítottam neked őket.
Keisha felvonta a szemöldökét.
-Paulo Cortez, Hannah Palar, Susanne Brigton, Kim Vu és még sorolhatnám.
Keisha vállai leereszkedtek.
-Elmész te a jó kurva...
-Cssss! - csóválta a fejét a férfi. - Még meghallja.
A dobozok lángra kaptak, a matracon pedig megjelent egy fekvő alak. A férfi az alak felé fordult miközben Keisha és a matrac közé lépett. Keisha térdre omlott. A matracon alakot öltött egy nő. Fáradt negyvenes arca volt. Semmi smink. karikás szemek. Felgyűrt ujjú poló és vörös végű ujjak.
-Kislányom.
Keisha felnézett. A nő feltámaszkodott. Az ellenőr nem lépett ki közülük.
-Indulj most és védd meg őket nekem. Mind a hatot szeretném itt tudni a házban mire eljön karácsony.
-Anya.
A férfi kilépett közülük és az üvegajtónak dőlt. Mögötte az éjszaka lassan elmélyült.
-Menj most. Kapsz játszótársakat is. ...
A férfi kifele fordított tenyereit az üvegnek nyomta a háta mögött.
- ... Nézd, máris itt van az egyik... - folytatta a nő
Az üvegajtó betört és egy hatalmas fekete üvegszilánkos örvény kiragadta a férfit a szobából.
A nő a matracon felizzott. Alakja elfeketedett és megnőtt. Keisha a földre lapult. Homlokát erősen az egyre forróbb padlóhoz nyomta és összeszorította a fogait.
-Nem kapsz senkit. - hörgött idegborzoló mélységben a lény a matracon. - HOZD VISSZA!