áldomás a szájából felém
parázsló szemekkel
démonok nevét sorolja elém
kígyózó sorban állok
álomból ébredek
harsogó trombiták helyett
dübörgő kerekek
Állj elém uram
mondd ki a nevem
halálmadarakat
simogat kezem.
Csörrenve hull az apróm
kezéből a lábam elé
hajából az évek
peregnek kifelé
temetők sirkövére
írja fel a nevem
mindenki velem van
mindenki ellenem.
Állj elém uram
mondd ki a nevem
halálmadarakat
mondd ki a nevem
halálmadarakat
simogat kezem.
Hűűű! Még ilyet, sokat! Komolyan sajnálom, hogy nem tudok zenét szerezni, annyira meghallgatnám...! Állati jó, és csak úgy kirázod a kisujjadból két perc alatt. Elképesztő!
VálaszTörlésDe jó, az arcok! És a könnyed apokaliptikus táj odafent, csak hogy érezzük...illetve nem is apokaliptikus, most, hogy jobban megnézem...miért is gondolta az agyam automatikusan azt? :)
VálaszTörlésLemezszerződés? :) A Seven Peaks verseskötetre is befizetnék ám! Énekelhető, dallamos szöveg - kicsit túl jó is dalszövegnek :) Köszönjük a látomásos költészet újabb gyöngyszemét! Valamiért az idő a legkomolyabb visszatérő hidegrázás nekem a két próféciában.
VálaszTörlésJa, és a képek: hangulatosak nagyon, Rozsin pedig igazi meglepetés: nagyon szimpatikusan viharvert feje van!
először is, nagyon hangulatos a fönti kép - és a két fotósáv is jó ötlet, az njk-jk oldallal! :)
VálaszTörléskét kedvencem emelném ki:
"harsogó trombiták helyett
dübörgő kerekek"
vidám kis indusztriál-kori apokalipszis :)
"hajából az évek
peregnek kifelé"
mintha a szín hullana ki a hajából valakinek...