Hányingerem van. Egyszerre fordul egyet a gyomrom tartalma és az emlék a fejemben. A múlt éjjel óta nehéz szétválasztani, mit éltem át én, és mit ő... Szergej, a gyilkos, a pszichopata őrült. Vagy Szergej, a szigorú de korrekt edző, a jóképű, kócosságával együtt is sármos férfi. Talán, ha ő mondta volna el, talán ha ismerném már hónapok óta, más lenne. Nem menne be ennyire a bőröm alá, nem mérgezne meg mindent, amire csak ránézek. Ha látnám, hogy bánja...
Ütöm a zsákot és a helyébe Szergejt képzelem, nem mintha segítene bármin, ha alaposan összeverném - az csak a saját bensőmben lakó vadállatot nyugtatná le valamennyire. Nem azért hogy bűnhődjön, azt Isten, ha van, majd elintézi. Vagy már el is intézte, ráidézve a poklot még életében. Megérdemli minden percét! Nem hiszek abban, amit Neil mond, hogy talán ilyenné kellett válnia egy cél érdekében. Elfogadhatatlan! Ezzel a magyarázattal nem létezik bűn és azt tesz bárki a másikkal, amit akar. Mintha kiválasztott lenne. Nincs kiválasztottság, ezt is éppen Neil mondta. Emberek vagyunk, kiváltságok nélkül.
De... nem emiatt akarnám bántani. Magam miatt verném össze... mert álmomban én ő voltam. Éreztem amit érzett, csináltam amit csinált. Én voltam az, aki nőket erőszakolt meg, én voltam az, aki az elélvezés határán szétlőttem őket hogy szétrobbanjanak, miközben a meleg vaginájuk még a farkamra szorult. Én vártam előre ujjongva, hogy halomba lőjem azokat a gyerekeket, előre gyönyörködve tűzijáték szépségű halálukban. Éreztem a meleg, ragacsos vágyat, kielégültem, öltem, vágytam és kielégültem újra és újra. Ízekre tudnám tépni ezért, ha nem rettennék vissza tőle, mivé is válhat valaki, mivé válhatok én magam. Gyűlölöm őt, undorodom tőle és undorodom magamtól amiért így összemocskolt, hogy ilyen szennyes és sötét emlékeim vannak az ő életéből.
Vas ízét érzem és megkeseredik a nyál a számban.
Ütöm a zsákot.
Húúú, ez de brutális lett! "Gyűlölöm őt, undorodom tőle és undorodom magamtól amiért így összemocskolt" hatalmas töltés van Lizában és még szerencse, hogy van módja kiélni. Meg tudása, hogy ilyesmivel mit lehet kezdeni.
VálaszTörlésA dühét, hogy ártatlanul kapott ilyen emlékeket (most akkor együtt viseljük mindannyiunk terheit? Karmaelosztás?) abszolút megértem, ha a gyűlöletét nem is osztom teljesen. Hát nagy gratula, Pookah, talán nem kéne máskor sem szerénykedni!
Annyira sajnálom.:( Nagyon erős írás, igazán. Nem tudom mit szabadkozol folyton, hogy te nem is tudsz. :) Köszönjük! :)
VálaszTörlésHú, ez aztán ütős bejegyzés! Minden szó a helyén van, sziklaként zuhannak a szavak, gratulálok nagyon, kiváló, remek!
VálaszTörlés:) örülök nagyon h tetszik nektek, bár igazából nem tudom mitől működik. erősre szerettem volna az tény, mert azt gondolom, h ez egy erős történés, ami erős érzelmeket vált ki. de bicegősnek érzem.
VálaszTörlésAmi, sose sajnáld, én sem sajnálom, sőt valójában tök érdekes ez az egész :) történt valami, amit le kell reagálni, ami mellett nem lehet elsiklani. Lizában erős érzelmek vannak, ráadásul ugye bár nem élt burokban eddig, de ilyen horderejű dolgok nem történtek vele (ahogy hálistennek a legtöbb emberrel sem :) és szerintem ez alaposan odabasz.
aztán majd biztos h alakul az a gyűlölet, árnyalódik, szelídül - vagy éppen megizmosodik és tényleg gyűlöletté és mély megvetéssé alakul az indulat, a düh és a kétségbeesett felháborodás.