kínvallatás

Bekísérték. Nem tanúsított ellenállást. persze ehhez nagyban hozzásegítette a beadott brutális adag nyugtató. Ben és Karl szeme időnkét egymásra villant, de nem szóltak semmit. A dülöngélő Fosset finoman leirányították a kamrába. A szék a hevederekkel a szoba közepén rozsdásodott. A kampó véresen csüngött az ajtótól jobbra a csempézett rész előtt, a kád pedig balra állt, felette a hosszú gumicsövek és a kismedence a fejmosáshoz.
Leültették a székre. Fosse szemei le lecsukódtak. Szája nyitva, nyála beszennyezte elegáns ingét.
-Nézd ezt az állatot. - böffentett Ben. - Undorító.
-Hogy csináljuk? - Karl nem akart szellemi vezetője lenni ezúttal sem a vallatásnak. Hátralépett az ajtó elé és levette az öltönyét. Ben körbejárta Fosset és visszabillentette, nehogy lezuhanjon a székről.
-Kampó. - döntötte el finnyásan.
-Ahoz túl kóma.
-Ketten elegek leszünk. annyira nem kóma.
Karl odament és megbilincselte Fosse kezét. Felemelték nyögve és felakasztották a bilincsnél fogva a kampóra. A vér azonnal elkezdett folyni a csukjóján.
-Túl nehéz ehhez. - vélet Karl. Le fogja vágni a saját csukjóját.
-Annyi baj legyen. Akkor majd betesszük a kádba. Vigyorgott Ben.
Fosse nyöszörgött.
-Milyen szánalmas. - köpött Karl és elővette az aktákat. Tétován nézett körben a tágas szobában. - Hol lehet itt írni?
-Az irodában lehet, haver. - röhögött fel Ben. Még a könnye is kicsordult. Levette az ingét és a nardágját. Karl csak állt és nézte.
-Nem gondolod, hogy összemocskolom a ruhám ezzel a majommal?
-Megbaszni nem fogod, ugye? - kérdezte Karl gondosan megválasztva a hangsúlyt, ami egyaránt lehetett vicc és komoly is.
-Hm. meglátjuk. - Ben odament Fossehoz és egy másik élesített kampóval levágta róla a ruhát, nem törődve ha helyenként húst is kanyarít hozzá.

Már a kádban feküdt mikor kinyitotta a szemét. Karl és Ben összebnéztek. A hurkásra vert test, amin helyenként cafatokban lógott a bőr teljesen kitöltötte a kádat. Nem engedtek rá vizet, haygták, hogy a saját vérében ázzon. Fosse nem beszélt és nem is kiáltozott. Karl aggódott kicsit emiatt, de Benen eluralkodott a szadista énje és egyre dühösebben verte a feketét. mindent kipróbált rajta, majd reszketve a fáradtságtól levetette Karlal Fossét a kampóról. Karl elesett a nagy tehetetlen testtel, rá a kádra. Fosse nyögött, aztán csend lett. Ben lerogyott a székre, karl a kád mellé. Pihentek pár percet.
-Azt tudod, hogy ez vallatás. .. Szóval meg kéne tuidni tőle, hogy kinek dolgozik.
-Nem dolgozik ez senkinek. - Ben letörölte az izzadságot a homlokáról. - De jól van. Bírjuk szóra. Ott  a fiola a zsebemben. add be neki.
-Már ami még maradt belőle. - szaladt ki Karl száján, de már állt is fel, hátha a motozása elnyomja ezt a suta mondatot. Ben nem törődött vele.
A fiola kicsi volt és tűben végződött. le kellett törni a hegyét és benyomni a bőr alá vagy vénába, esetleg szembe. karl csinált már ijet. Látta a félelmet elhatalmasodni az alanyon és a makogó reszketeg szavak is ugyanolyanok voltak minden esetben. Hátborzongatóan ugyan olyanok. Felhúzta Fosset és egyszerűen egy sebbe nyomta az ampullát. A férfi arcán kisimultak a ráncok. Karl felpattant és nézte ahogy elernyed a fekete test.
-Ben!?
-Jah. - Ben nyögve felkelt és odaslattyogott a kád mellé. Együtt nézték ahogy Fosse teste elked szétfolyni mint egy fagylaltgombóc a napon.
-Ne bazd! mi ez? - Ben hátralépett. - Kurva élet, csinálj vele valamit. se vallomás, se test. akkora bajban leszünk, mint még soha.
A hangoskodásra belépett az őr.
-Hajnalodik. Lassan jön a váltás és valamit be kell írjunk, hogy miért foglalt a kamra... uram.
Az őr becsukta maga mögött az ajtót, amin Ben ugyan meglepődött, de szólni már nem volt ideje. Karl éppen csak felnézett Szergejre, miközben az leütötte. Megnyugodott az utolsó pillanatban.
-Ez nem halálos ütés, és ha nincs vallomás, legalább a test meglesz. Valahol. - gondolta mielőtt elvesztette az eszméletét.